W úr a napokban megint hozta a szintet, ahogy kell. Egy Bayer-féle felbüfögésre próbált kanyarítani valamit. Állítólag paródiát. Csakhogy a MÚOSZ nevű őshüllő nekiment a derék "parodistának", és jól elítélte őtet antiszemitizmusért, ejnye-bejnye.
Az egész abszurd sztori nem ér persze egy bitet se a szerveren. Nem is ez lökte le az ékszíjat nálam, hanem a történet antihőse, a gonosz antiszemitákkal megküzdő lánglelkű hős lovag személye, aki a MÚOSZ etikai bizottságának(!) az elnöke.
Véletlenül van szerencsém ismerni a kiváló elvtársat még ama daliás időkből, amikor egy újságírónak etikai problémákkal kellett a legkevésbé törődnie, sőt...!
Persze miért ne lehetne egy ilyen alak az etikai bizottság elnöke egy olyan szervezetben, amelynek az elnöke khm... Szóval... zsák a foltját... vagy ilyesmi.
Update: Egyvalami mégis megéri, hogy elolvassuk. A MÚOSZ egyik tagja az állásfoglalásra válaszul alábbiakat írja (az eredeti állásfoglalást nem idézem, mert az bizonyára évtizedekig elérhető lesz, de az idézett véleményről ugyanezt nem tartom valószínűnek):
(Henna) | 2008.10.18. 16:59
Mint MÚOSZ tag szégyellem magam, hogy e szövetség tagjaként közöm van az úgynevezett Etikai Bizottsághoz. Úgy látszik, hogy tanult kollégáim nem csak szereptévesztésben vannak, de még alapvető olvasásértési problémákkal is küzdenek. Az igazi baj az, hogy ezt a Tóta W-t elítélő állásfoglalásukkal még írásba is adták, amivel nem csak magukból csináltak méretes hülyét, de a MÚOSZ-ból is - így közvetve belőlem, mint egyszerű talpas tagból is.
Nagyon fel vagyok háborodva, hogy ekkora seggfejek eszik a tagdíjamból a pogácsát. Szánalmas, hogy a MÚOSZ-nak az ilyen fajta gittrágásra van ideje, energiája és pénze, miközben egész szerkesztőségeket rúgnak ki - köztük számtalan MÚOSZ taggal - és ehhez egy szava sinkcs e jeles szakmai testületnek. Kollégáinkkal egy fikarcnyi együttérzést sem kaptunk, amikor lapátra kerültünk - igaz, nem is zsidóztunk, hogy legalább foglalkozzon velünk az Etikai Bizottság. Példánkat csak azért hoztam fel, hogy megvilágítsam mi az, ami az újságírók közössége számára életbevágóan fontos és mi az, ami nem. Egy szakmai szervezet esetében, ha leginkább az Etikai Bizottság döntései kerüólnek a nyilvánosság elé (márpedig a MÚOSZ idáig süllyedt!) akkor valami nagy-nagy baj van. Akkor az nem igazi érdekközösség, hanem tekintélyes sóhivatal. (A gyatra működésre számomra igen szép példa volt, hogy a tagdíj felhívás kapcsán be kivántam fizetni az esedékes éves díjat, de a pénztárban nem tudtak matricát adni, mert az még nem készült el. Vagyis mint tagot előbb értesítettek arról, hogy fizessek, mint hogy érdemben tettek volna azért, hogy kapjak is valamit a pénzemért...)
A Tóta W-t elmeszelő határozat csak látlelete egy olyan szervezetnek, ahol az Etikai Bizottság örve alatt egyesek kiélhetik magukat, túlértékelve jelentőségüket, felelősségüket és hatáskörüket. Ennél azonban jóval nagyobb baj, hogy a MÚOSZ, mint szervezet ezt lehetővé teszi. Nyilván azért fordulhat ez elő, mert a MÚOSZ is funkciótlanná vált. Képtelen ellátni a feladatát -mert maga sem határozta el, hogy mi is lenne az. Miközben egy csomó politikától teljesen független érdekvédelmi feladatot elláthatna, addig rendre beleártja magát a nagypolitikába. (Amivel nem is volna baj, ha ennek volna a tagság számára látványos és érzékelhető haszna, de ilyen nincs.) Viszont képetelen megfogalmazni a tagság érdekeit és azt képviselni. E helyett pótcselekvés zajlik, aminek eklatáns példája az az ámokfutás, amit az Etikai Bizottság művel.
Véleményem szerint a történet nem Tóta W-ről szól - igazából magasról leszarom a kollégát - a probléma az, hogy az engem is soraiban tudó MÚOSZ sportot úz abból, hogy elárul. Szégyenkezenem kell azért, mert tag vagyok és még attól is félnem kell, hogy céltábla leszek. Hála a nagytudású MÚOSZ-nak ma már sárga mellényben vagyok kénytelen tűntetésekre járni, így a rendőr is tudja, hogy újságírót ver és a tűntető is, de legalább nagy mellénnyel járhatnak azok, akik ebbe belementek - persze csak merő szakmaiságból! De ezzel a súlyos etikai kérdéssel már senki sem foglalkozik, pedig esetemben még igaz is, hogy ZSIDÓT vernek. Ugye értjük a viccet, kedves kollégák?!
Utolsó kommentek