Szeretem a Totalcar teszteket. Nem olyan unalmasak, mint máshol, ahol felsorolják az autó műszaki paramétereit, majd kijelentik, hogy jó vele menni, csak kicsi a csomagtartó. A Totalcarnál akár még kerettörténeteket is hajlandóak kanyarítani egy autó tesztje köré, hogy emberközelibbé tegyék a gépészetet.
Itt is van a mai történet, ahol a képzeletbeli Átlag János olyan autót vesz, amelyik a nejének is tetszik, és nemcsak praktikus, hanem (most tessék figyelni!) a sportosság ígéretét is magában hordozza.
Egy BMW-t. Kombit.
Kezdjük akkor az elején. Sportosság alatt általában jól tartó futóművet, a kiegyensúlyozott kanyartulajdonságokat, erős motort, jól reagáló hajtásláncot értünk. Sokan e mellé beikszelik a hangot is, de ha egy Teslával mennének, nem valószínű, hogy utána kijelentenék, hogy nem sportos, mert nem üvölt a motor. Az ilyen autóknak megvan az a hátránya, hogy a magyar utakon igencsak igénybe veszik a bennülőket. Persze vesekő esetében akár még hasznos is lehet a kemény rugózás, de sokan inkább a fogtömésük miatt aggódnak ilyenkor.
A tesztben szereplő BMW azonban ebben az értelemben nem sportos. Nagyon jó a futóműve, de inkább a kényelem és a jó úttartás elegyét hozza, mintsem az igazi sportkocsikét. Ráadásul a motorja sem aszfaltot feltépő erőgép. Bőven elég a dinamikus autózáshoz, de nem ezzel fogunk indulni a drift bajnokságon.
Visszatérve az utakra: a városi aszfalton nem előny a sportosság, autópályán meg nem szükséglet. Maradnak az országutak, hegyi szerpentinek, amelyek azonban néhány kivételtől eltekintve igencsak gyatra minőségűek. Tehát itt is inkább a strapatűrő, komfortos rugózást preferálja a nagyérdemű, mintsem a nagy kanyarsebességre képes futóművet. Mert nem nagy élmény a húzósan vett kanyar, ha pont a közepén pattog el a kerék a szétszaggatott aszfalton.
Kiderül aztán a cikkből az is, hogy az autó N43 kódú motor szériája nem a legjobban sikerült BMW termék. Több ismert szériahibája is van, tipikusan az első tulajdonost kiszolgáló fajta, amelyikkel használtan, tizenéves korában a sokadik tulaj már átértékeli a sportosság fogalmát, és a kanyarsebesség helyett megtapasztalja a gazdasági totálkár felé száguldás sebességét.
A cikk szerint egy ilyen verda 2,4 millió környékén megvehető. Nos nem vagyok nepper, így nem fogok más márkákat ajánlgatni, de biztos vagyok benne, hogy ennyi pénzt sokkal hasznosabban is el lehet költeni úgy autóra, hogy utána hosszú éveken át nem kell rettegni a milliós szervizszámláktól.
Végezetül a lényeg, amiért mindezt leírtam, a cikk alábbi mondata:
"Azért legalább egy német hármas kéne, én se leszek már fiatalabb, hogy megvalósítsam ezt az álmom."
Mitől lesz egy konformista német kombi valakinek az álma? Mitől válik valaki szemében egy ilyen autó "sportossá"? Gyerekként telivér Ferrarikról, Lambókról álmodozni teljesen rendben van. Akinek az az álma, és van rá pénze, valósítsa meg az álmát. De a káeurópai irodistával mi történt, mire felnőtt, hogy a gyerekkori álma egy BMW kombivá mutálódott?
Utolsó kommentek