nyelv-ész blogja

...csak nyelvelek ész nélkül...?

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • nyelv-ész: @molnibalage: "Nem az a megoldás, hogy autó, autó, autó." Nem bizon... (2020.01.24. 01:01) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @Eugene Horse: Miért kellene bármit cáfolnom? Leírtam pár dolgot, er... (2020.01.24. 00:49) Dugóban ülni 2020-ban
  • : @nyelv-ész: a legótvarabb érvelési hiba, hogy csinálj jobbat. Érdeme... (2020.01.23. 13:14) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @szánmonoxid: Látom nem tetszik érteni. A városba áramló autók száma... (2020.01.23. 09:52) Dugóban ülni 2020-ban
  • comblog: @nyelv-ész: Annyira ráéreztél erre, pont most olvastam a Vitézy int... (2020.01.23. 09:39) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: @molnibalage: Nem is egyetlen parkoló kell, te agyatlan pöcs, hanem... (2020.01.23. 02:59) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @nyelv-ész: Dehogy érik be ennyivel. Főleg, ha nő a forgalom. Az a... (2020.01.22. 17:35) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @Midnight Run: Külföldön sikerül. London, Madrid, Párizs és n+1 nagy... (2020.01.22. 17:24) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @molnibalage: Ne felejtsd, hogy az agglomerációt nem lehet kötöttpál... (2020.01.22. 16:42) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @chrisred: A HÉV MÁV-nak átadása körüli cirkusz egészen más indíttat... (2020.01.22. 16:29) Dugóban ülni 2020-ban
  • Midnight Run: @molnibalage: Nyilván arra gondoltam én is, hogy egy kézben legyen a... (2020.01.22. 16:24) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @Midnight Run: Már az elején hiba. Önkormányzat...? A politikának SE... (2020.01.22. 16:11) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @szánmonoxid: Nem tudsz akkora P+R parkolót építeni, ahol a városba ... (2020.01.22. 16:10) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: @fovarosi.blog.hu: "Akár lakásonként két autóra is kaphatsz ingyene... (2020.01.22. 16:06) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @apro_marosan_petergabor: Nem, nem fizeted meg az árát. Ameddig ma a... (2020.01.22. 16:06) Dugóban ülni 2020-ban
  • chrisred: @apro_marosan_petergabor: Az érzés kölcsönös. Csak azért, mert úgy g... (2020.01.22. 15:53) Dugóban ülni 2020-ban
  • Midnight Run: 1) Eleve Budapest és 20-30km-es körzetét egy önkormányzatként kéne k... (2020.01.22. 15:45) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: Na igen, pl. a népligeti buszpályudvar melletti, kb. 400x400 méteres... (2020.01.22. 15:41) Dugóban ülni 2020-ban
  • apro_marosan_petergabor: @chrisred: Időnként úgy érzem, dislexiásokkalm van dolgom. Javaslom... (2020.01.22. 15:41) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @nyelv-ész: Őket is pont úgy meg lehet büntetni, mint bárki mást. Mé... (2020.01.22. 15:34) Dugóban ülni 2020-ban
  • Utolsó 20

Címkék

10.04 (1) 110 (1) 2022 (1) 2024 (1) 2028 (1) 9/11 (1) abev (1) acpi (3) agglomeráció (1) ajka (1) ákos (1) aktiválás (1) amerikai (1) android (2) Android 6 (1) ányk (1) apple (5) aquos (1) áram (1) asus (3) atomenergia (1) atomhulladék (1) ausztrália (1) autó (5) autós üldözés (1) bagó (1) bedobás (1) bkv (1) blackberry (1) borz (1) brasero (1) broadcom (1) budakalász (1) budapest (1) budapest olimpia 2024 (1) budapest olimpia 2028 (1) bullitt (1) canon (1) celeb (1) charger (1) chromecast (1) cinnamon (2) circenses (1) clamav (1) csaba (1) csomagfeladás (1) css (1) d630 (1) daka (1) ddr (1) dell (1) design (1) dimitrov (1) dlna (1) dohány (1) dv (1) dvd (2) egészségügyi (1) egyterű (1) elektromos (1) elf (1) et (1) Facebook (1) fék (1) felmérés (1) fiók (1) firefox (1) firewall (1) fireworks (1) fiúk (1) flv (1) foci (1) franciaország (1) füst (1) G2 (1) G3 (1) gnome (1) golf (1) google drive (1) google integráció (1) greenpeace (1) gufw (1) gui (2) hende (1) hibrid (1) hidrogénautó (1) hőerőmű (1) holocaust (1) hp (2) hplip (2) huawei (1) hulladék (1) idióta (4) ikon (1) install (1) intel (1) ios (1) iOS7 (1) ipad (3) iphone (1) irq (3) java (1) jdownloader (1) józsef (1) kádár népe (1) kde (1) kékhalál (3) kertész (1) kína (1) kínai áru (1) kino (1) király (1) kispál (1) ko (1) kolontár (1) konténerhajó (1) konteo (1) környezetszennyezés (1) környezetvédelem (1) korona (1) korrupt (1) közlekedés (2) lada (1) lex (1) LG (2) libsane (1) lide (1) linux (28) linux mint cinnamon (1) live (1) lts (1) mal (1) marshmallow (1) mcqueen (1) media (1) média (1) micorsoft (1) minidlna (1) mint (4) mkchromecast (1) moonlight (1) motörhead (1) motorhead (1) mount (1) mustang (1) ndk (1) nemo (1) népszava (1) nokia (1) nosztalgia (2) ntfs (1) Nyaralás okostelefonnal (1) olajlobbi (1) olimpia (2) olimpia 2024 (1) ollo (1) öngondoskodó (1) opensuse (4) opni (1) orbán (1) összeesküvés (1) outlook (1) panem (1) papir (1) pazarlás (1) petárda (1) pipelight (1) pirézek (1) posta (1) postás (1) print (1) printszerver (1) qualcomm (1) reform (1) rendszerváltás (4) rohaggyámeg (1) sane (1) scan (1) seggfej (1) sharp (1) silverlight (1) smartphone (1) sony (1) steve jobs (1) sun (1) suse (1) suv (1) suzuki (1) swift (1) symbian (1) szelektív (1) szélsőjobb (1) szén (1) szilveszter (1) szklerózis (1) szurkol (1) tablet (1) tab mix plus (1) táplálkozási tanácsok (1) társadalom (1) téri (1) terminator (1) tervezés (2) timföld (1) tömegközlekedés (1) troll (1) tűzfal (1) tűzijáték (1) tweak (1) ubunti (1) ubuntu (17) ufw (1) újév (1) unity (2) usability (1) vaio (1) választás (1) városi közlekedés (2) veszély (1) viktor (1) villanyautó (3) virtualbox (1) vörösiszap (1) vw (1) w (1) wifi (2) windows (5) windowsmobile (1) Windows Phone (1) WP (1) WP8 (1) xp (1) zenbook (1) zsiguli (1) női és férfi szemmel (1) Címkefelhő

Az autógyártók 7 főbűne

2020.07.12. 12:08 :: nyelv-ész

Régóta terveztem megírni, mi böki a csőrömet az autóipar kapcsán, és az elmúlt pár év vergődését látva egyre inkább Besenyő Pista bácsihoz kezdek hasonulni: úgy érzem, nagyon igazam van :-)
Előrebocsátom (disclaimer, ha így trendibb): imádok autózni, motorozni, de utálom az autókat, motorokat. Legalábbis ezeket a zajos és büdös, gyakran elromló autókat. Alábbiakban pontokba szedtem, mi minden böki a csőrömet, és hogy miért tűnik úgy, hogy az autóipar évtizedek óta helyben jár. Nem véletlenül nem írtam sok helyen konkrét gyártót, típust, mert nem konkrét eseteket, hanem általános tendenciákat ostorozok. Disclaimer továbbá, hogy mindez szubjektív magánvélemény, és semelyik gyártó ne vegye magára. Természetesen az illető gyártó amúgy is kivétel alábbiak alól.

 

1. Ergonómia és kényelem

Kezdjük az ülésekkel. A legtöbb gyár olyan üléseket tesz az autóiba, amelyeket otthon a nyári konyha kispadjának sem nagyon használnánk, olyan kényelmetlen. Főleg a hátsó üléseken utazók kényszerülnek rövid és alacsony üléseken gubbasztani, vállig felhúzott térdekkel, de sok gyártó az első ülésekkel sem sokat törődik. Talán a Volvo a kivétel, amelyik az olcsóbb, kisebb modelljeibe is tisztességes első üléseket tesz, de a hátul ülők már nem mindig ilyen szerencsések. Az Opel a régmúlt rémséges ülései után végre előre menekül: ortopédiailag minősített első üléseket tesz autóiba. Sajnos a legolcsóbb modelleknél még ez is feláras, akinek nincs pénze, az így járt. A gyatra ülések azért is érthetetlenek számomra, mert már nem 1930-at írunk, amikor néhány tucat kilométer megtétele is igazi autós kaland volt, hanem elvileg olyanok az autóink, amivel akár több országot is átszelhetünk egyetlen nap alatt. Ha bírjuk a kiképzést.

Aztán nézzük a műszerfalat. Régi idők boldog emléke, amikor egy olyan autó, mint a VW Golf első szériája, még ki tudott jönni a gyárból úgy, hogy a műszerfalon nem voltak térdmagasságban eldugott kapcsolók. A vezető látóteréből mindössze a motortér nyitó kallantyú esik ki, ami nyilván nem hiba, mert jellemzően menet közben nem akar az ember motortertet nyitni. Mára gyakorlatilag úgy szétszóródtak a kapcsolók az autóban, hogy csak győzze az ember keresgélni, főleg este, sötétben. A legrémisztőbb megoldás a mindent érintőképernyőre pakolás, amitől esélytelenné válik, hogy valamelyik kapcsolót vaktában kitapintsuk.

Arról már ne is beszéljünk, hogy régebben valahogy képesek voltak homorú, tükröződésmentes üveget tenni a műszerekre. Ma már nem, ráadásul egyre több tükröződő képernyővel örvendeztetnek minket a középkonzolon is. A legbarátibb, mikor este a műszerfal világítása még az oldalüvegeken is csillog.

Kormány. Szólnunk kell a túl kicsi, a túl nagy, a nem állítható, a nem a vezetőülés középvonalával egybeeső, a ragadós műanyagból készült, és a PSA-nál felbukkant, ölbe vevős, műszerfalat kitakarós kormányról is. Büntetném mindegyik kiagyalóját. Valahogy fontosabb a tervezőknek, hogy 5 centivel alacsonyabb legyen az autó teteje, mintsem hogy átlag testalkatú vezetőnek ne kelljen majompózban, bokáját és térdét kifordítva a lábát középkonzolra szorítva vezetnie. 178 centi vagyok, nem nyalom ülve a Holdat. Mégis a legtöbb autóval óránként meg kell állnom pár perc pihenőre, mert kifáraszt a béna testhelyzet. Lehet, hogy veszek egy furgont teleszkópos, csillapítós kamionüléssel, abban nem kell nyomorognom:-)

Tükrök. Ha azt hinnénk, hogy a holtteret jelentősen csökkentő aszférikus tükör magától értetődő minden autóban, akkor gyorsan ébredjünk fel, mert bizonyára csak álmodtunk. Talán még a furgonoknál nem spórolnak a tükörrel, mert ott erősen kockáztatja minden gyártó, hogy kiesik a flottaüzemeltetők kegyeiből, ha feltűnően sok a koccanás tolatáskor. A személyautókon mindenféle csodás áramvonalas tükröket látunk, amelyek mára már inkább design elemek, mintsem a hátralátást segítő eszközök. Legújabb őrület a kamera, ami jó is lenne, ha elég széles látószögű lenne, és akkor is tudna működni, amikor már leállítottam az autót, és épp készülök kiszállni.

Ajtók, ki- és beszállás, rakodás. Itt aztán végképp érdektelen a tervezők számára, hogy az autó utasainak általában van egy feje és két lába, és hogy idősebb korban már nem kimondottan gumiember a legtöbbjük. Az ajtókivágás csupán egy műszaki kompromisszum a tervezők szemében, akik nem szívesen törik meg a megálmodott formavilágot holmi ajtókkal. Továbbá nehézséget okoz az oldalütközés elleni védelem is, így évről évre egyre kisebbek lesznek az ajtó kivágások. Lehet, hogy nemsokára a tetőn kúszunk ki, mint a tankból. A csomagtartó is elég problémás: egyrészt a tervezők megpróbálják az ajtó nyílását a csomagtér padlójáig kivágni, másrészt viszont az autósok nem örülnek, mikor egy emelkedőn parkolva a csomagtartóból nyitáskor kicsusszan a hajókoffer.

Kilátás. Bizony, egyre vastagabbak a tetőoszlopok, egyre kisebbek az ablakok. Lehet, hogy páran a bunkerszerű érzéstől biztonságosabbnak képzelik autójukat, de amikor a biciklista az ablakoszlop holtterében landol a motorházon, akkor azért megkönnyezzük a csúnya vérfoltot a szép fényezésen... Lehet ezt jól is csinálni, csak akkor drágább lesz néhány euróval a gyártás, mert nagyszilárdságú acélt kell használni, hogy vékony oszlopokkal is elég biztonságos legyen az autó.

2. Aktív biztonság

Itt aztán van minden. A blokkolásgátló és a kipörgésgátló hasznosságáról szerencsére nem kell győzködni a nagyérdeműt, de az autópálya kanyarjában a szalagkorláttól pánikfékező radaros tempomat, vagy a biciklisre a kormányt ráhúzó aktív sávelhagyásgátló már nem feltétlen vált ki őszinte csodálatot. Sőt, sokan az első ilyen esetnél kezdik el fejben számolgatni, hogy hány forinttal is verte át őket a kereskedő, mikor mézesmázos szavakkal vette rá ennek az extrának a megrendelésére.

Jónéhány autónyártónak van képe hozzá, hogy az ilyen remekül működő vezetői asszisztensnek csúfolt megoldásaira rámondja, hogy ez már az önvezetés előszobája, és már csak néhányat kell aludni, mire itt a teljes önvezetés.

Pedig lehetne ezt jobban is csinálni, mint ahogy a Tesla példája mutatja. Igaz, hogy az agyhalott tulajdonosok olykor egészen röhejes helyzetekben szenvednek balesetet, mert nem értik meg, hogy ez még felügyeletet igényel, de nem baj, a rendszer majd megtanulja ezeket a helyzeteket is, az agyhalott egyedek meg a természetes szelekció során elhullanak.

Hogy akár a Teslának, akár más gyártónak mikor lesz ténylegesen önvezető autója, azt nem merném megtippelni. Valószínű, hogy az 5G elterjedésével egyre több jármű tud majd hálózatba kapcsolódva kommunikálni, és au utak is fel lesznek készítve erre a technikára, így egyre nagyobb területen lesz meg az önvezetésre képesség. Abban viszont nem hiszek, hogy bármelyik gyártó autója egyhamar el tudna boldogulni mondjuk a kaotikus budapesti forgatagban.

3. Passzív biztonság

Ez részben összeér az ergonómiával is, mert egyfelől milyen jó egy bunkerben gurulni az autóval, másfelől meg nem lenne baj, ha látnánk az oldalról érkező teherautót is. Némelyik gyártó nem átallja az önvezető funkciókat emlegetni ilyenkor, ami azért különösen nagy pofátlanság, mert talán előbb legyenek önvezető autók, és majd utána lehet belőlük bunkert építeni. Addig is jó volna úgy kilátni, hogy ne porcelánbili szilárdságú legyen az autónk.

Lámpák. Később is lesz szó lámpákról, más kontextusban. Most a lámpák formáiról szólnék pár szót. Bizonyára nem én vagyok az egyedüli, aki verőfényes nyári napokon anyázik, mert az előtte haladó váratlanul fékez és irányt vált, anélkül, hogy ezt a féklámpa, index jelezné. Már épp mondanám a kedves édesanyja foglalkozását feltételező kifejezéseket, mikor egyszer csak némi árnyék vetül az autóra, és láss csodát! Működik az index, ég a féklámpa. Csak épp úgy van kialakítva a hátsó lámpa, hogy napfénynél ebből semmi sem látszik. Az első indexeknél még nagyobb a kavalkád, amit a tükrökbe épített indexek is súlyosbítanak.

A hárompontos biztonsági övet az ergonómiánál is említhettem volna, mint súlyos ergonómiai tévutat. Nem kell anatómiai szakvizsga ahhoz, hogy a hiányosságai felismerhetőek legyenek. Nem véletlen az sem, hogy a versenysportban a négy- és ötpontos övek terjedtek el. Az alatt a 60 év alatt, amióta a három ponton rögzített övet használjuk, csupán két jelentős fejlődési pont volt: amikor automatikusan felcsévélődött és megfeszült, és amikor a felső pont magassága végre állítható lett. Ez utóbbi érdekes módon kezd némelyik gyártónál kikopni, ami a súlyos fillérbaszás minősített esete. Nem baj, ha az öv a nyakát szorítja a kedves vevőnek, aki nem kap levegőt, nem jut elég vér az agyába, emiatt hamar fárad, és karambolozik. Az autó már ki van fizetve, a többit a kedves ügyfél (vagy az örököse) intézze el a bankkal vagy a lízingcéggel.

Ugyanígy bicskanyitogató, hogy némelyik gyártó hiába gyárt európai és észak-amerikai törésteszteken jó minősítést szerzett autókat, ha annak a típusnak egy indiai vagy afrikai országba gyártott változatán lehet 50 dollárt spórolni, akkor ki lesz spórolva az az 50 dolláros elem, amin ütközéskor a bennülők élete múlhat. Mert hogy arra a piacra nincsenek ilyen előírások, vagy fogyasztói elvárások, tehát minek az oda...

...és ezzel remekül át is tudjuk kötni gondolataink vezérfonalát a következő témára:

 4. Fillérbaszás kontra végtelen költségoptimalizálás

Talán ezt a pontot vehettem volna elsőnek, mert a gyártók szinte minden szemétsége ide vezethető vissza.

A gyártók évtizedek óta attól rettegnek, nehogy túl jó autókat gyártsanak. Szemük előtt lebegnek azon gyártók példái, akik nagyon igényes műszaki tartalmat gyártottak, de csődbe mentek, mert túl magas költséggel túl kevés profitot termeltek. Ennek okán már a tervezéskor cél, hogy csak olyan tartóssági és minőségi szintet üssenek meg, ami még eladható, és ami a legkevesebb költséggel gyártható.

Emiatt látjuk, hogy még a prémium szegmensbe pozicionált (értsd: kurvadrága) autók is a lemezek alatt ugyanazt a végtelenül beteg technikát rejtik, mint a konszern olcsóbb modelljei, csak itt esetleg felárért lehet rendelni olyan extrákat is, amelyek az olcsóbb modellekhez nem rendelhetőek.

Emiatt látjuk, hogy egy-egy modell új változata olcsóbb, primitívebb műszaki megoldással jön a piacra, mert így is megveszik, és nem fogják érezni a különbséget, hogy már nem öt lengőkaros a futómű. Persze az új modell mindig drágább az előzőnél, még ilyen esetekben is, amikor kicsontoznak belőle minden igényes műszaki megoldást.

Emiatt látjuk, hogy egy 150-200 ezret futott autó gazdasági totálkárral felérő hibamennyiséget produkál még a gondos gazdánál is, aki komolyan vette a karbantartást. Itt a gyártó belekalkulálja, hogy az első tulaj, aki vastagon tejelt a kasszánál, már megszabadult a verdától, a sokadik tulaj meg biztosan annyira csóró, hogy nem hordja szakszervizbe, tehát belőle már sok pénzt nem tud kihúzni a gyártó és a szervizhálózat.

5. Add olcsón, szervizeld drágán!

Van jópár ismerősöm, aki az új autó bűvöletének engedett, és hagyta magát csőbe húzni. Először is kockás papíron kiszámolta, hogy az új autót milyen sok évig nem kell javítani, meg milyen sokáig nem romlik el, és ha x év után eladja, még mennyi pénzt kap érte. Aztán árajánlatot kért néhány kereskedőtől, akiktől csak úgy dőlt a sok árengedmény. És boldog, és igazolva látja az ötletét, hogy lám, az új autóval már nem fogják őt átverni.

Dehogynem.

Eddig látszólag az örökzöld slágert halljuk, miszerint az autóvásárló hülye, de ha jobban a körmére nézünk a dolognak, akkor látjuk, hol van az eb elhantolva. Az új autón is lesz mit karbantartani, cserélni, még akkor is, ha nem romlik el semmi. Ez még nem mindenkinek okoz meglepetést. Egy új modellhez lehet, hogy drágább a szűrő, a fékbetét, mert még nem épült ki az utángyártói kapacitás. És most jön a nagy okosság a gyártó részéről: a garancia fenntartása végett kötelező szervizekre kell vinni az autót. Márkaszervizbe, persze, hova máshova. Mert ott értenek hozzá. A garanciális szerviz az emberek fejében valami ingyen járó szolgáltatás, de valójában nem az. Ha alkalmanként megússzuk 100 ezer alatt a kötelező szervizt, még örülhetünk is. Képzeljük el, milyen lenne, ha a vásárolt háztartási gépeinkhez csak úgy járna garancia, ha évente szerelőhöz kellene vinnünk, és egy csomó pénzt ráköltenünk. Egy hűtőgéptől vagy tévétől elvárás, hogy 10 évig gond nélkül üzemeljen, az autótól viszont nem?

Látható, hogy ez a költség egy 5-6-7 év garanciával bíró autónál az évek során akár az autó vételárának 10%-át is kiteheti. Átlag János, aki az autó vételekor boldogan számolgatta a kereskedői árkedvezményeket, most újra számolhat, hogy vajon ki is járt jól az új autóval.

6. Új műszaki megoldások iránti teljes érdektelenség

Lehet, hogy le leszek hülyézve, de vállalom. Sokan az autóiparra, mint a műszaki innováció fellegvárára tekintenek, emiatt nem értik, mit okoskodok itt. Hiszen évről évre látunk csillogó tanulmányokat az autószalonokon, olvashatunk szenzációs fejlesztésekről. Mindjárt itt a repülő autó, az önvezető autó, a vízzel, hidrogénnel, árammal, földmágneses delejjel, kukoricacsutkával működő autó. (Ja, nem, az utóbbi a szamaras kordé.)

Sajnos ez mind csak bullshit, marketing maszlag. Mondok néhány példát.

Az első példám egy röhejesen egyszerű dolog. Aki már legalább olyan vén, mint én, az emlékezhet rá, hogy a nagy fényerejű LED-ek már a 80-as évek elején olcsón elérhetőek voltak. A 80-as évek végén Európában, így nálunk is kitört a pótféklámpa-mánia. Az USA kötelezte a gyártókat, hogy szereljenek az új modellekre egy olyan pótféklámpát is, amelyik elég magasan van ahhoz, hogy ne csak a közvetlen mögöttem jövő láthassa. Magyarországon persze élelmes maszekok rögtön ráálltak a gyártásra és beszerelésre, a rendőrök meg nem győzték üldözni. Végül a 90-es években egységes európai szabályozás keretében először elfogadott, később kötelező lett a pótféklámpa.

De hogy jön ez ide? Úgy, hogy a gyártók keresték a megoldást a minél kompaktabb pótféklámpákra, amik akár egy ablakkeretbe is beépíthetőek, és egyszerre csak ráleltek a nagy fényerejű LED-re. Néhány év múlva már a legtöbb gyártó LED pótféklámpával gyártotta autóit - de a többi lámpa maradt a hagyományos, izzós. Aminek a gyártókapacitása le volt kötve, és amit olcsón lehetett gyártani. És persze aminek az élettartama jóval alacsonyabb, mint a LED-é.

Persze itt felcsatlakozunk a fillérbaszás vonalra is, de a lényeg: azért mert műszakilag fejlettebb, igényesebb valami, még nem fog bekerülni az autónkba mindaddig, amíg vagy törvény nem írja elő, vagy valami olyan marketing előny nem származik belőle, amivel nagyobb eladási számokat lehet produkálni.

Lehet, hogy ez viccesen bagatell történetnek tűnt, pedig jól példázza, hogyan működik ez az iparág. Ha kell, van ütősebb sztorim is:

Amikor az akkumulátoros villanyautók néhány éve kezdtek elterjedni, nem csak a laikusok, hanem komoly autóipari szakemberek is sorra benyögték, hogy de hát ez hülyeség, technológiai zsákutca. Mert hogy micsoda dolog, hogy ott kell lógnia az autónak egész nap a töltőn, aztán ha elindul, huss! mindjárt el is száll belőle a delej. Hiszen itt a hidrogénautó, az már mindjárt kész van, és de milyen jó lesz. Már negyven éve fejlesztjük, és már csak egész keveset kell addig aludni.

No, hát hidrogénautója azóta se lett a népeknek, az akkumulátoros villanyautó viszont egyre népszerűbb. Az autógyártók pedig csikorgatják a fogukat, mert ez a műszaki megoldás alapjaiban rúgja fel az üzleti modelljüket, ami a gyártáson túl az alkatrészipart, kőolajipart, szervizháttért is egyesíti. De talán még az üdítőital- és cukorkagyártó is benne van a bizniszben, mert a benzinkutak shopjaiban el lehet dupla áron adni minden szart. A villanyautós meg nem fog a kútra járni, ha éjszaka konnektorról feltöltődik az autója. Holott a villanyautó egyszerűbb, tartósabb, csendesebb, környezetbarátabb - de ez nem szempont az autógyártóknak, hiszen 120 év alatt sikerült olyan szinten összefonódniuk az olajiparal, hogy abból kiszállni felér az omerta megszegésével.

7. Környezetvédelem

Fentieket elolvasva már túl sok magyarázkodásnak nem látom értelmét. Hogy a gyártók mennyire telibe szarják a környezetvédelmet, arra a legjobb példa a nemrég hallott hír: hiába tud Euro6-ot az adott típus, ha Ausztráliában elég az Euro5 is, akkor oda olyan motorral szállítják. Lehet, hogy olcsóbb valamennyivel, de nem tartom valószínűnek, hogy érdemes külön gyártókapacitást fenntartani egy ugyanolyan kaliberű motor régebbi változatának.

A hagyományos gyártók másik súlyos környezetvédelmi szemétsége, hogy csak és kizárólag annyi villanyautót hajlandóak gyártani, amennyit jelenleg a környezetvédelmi kvóták megkövetelnek tőlük. Mindezt azért, mert különben jó nagy büntetéseket kell fizetniük.

Eközben nem átallanak tanulmányokat megrendelni arról, hogy a villanyautó gyártása és üzemeltetése milyen súlyosan környezetszennyező. Pedig ha a marketingeseik egy kicsit utánaszámolnának, rájönnének, hogy aki időben belevág a villanyautó fejlesztésbe, az túlél, aki nem, az valószínűleg majd elvegetál még egy darabig a harmadik világ fejlődő piacain a motoros tuk-tukkal, meg a platós pickuppal. Aztán lehúzhatja a rolót, mert ha Kína rájött, hogy nem füstölhet több autó, akkor Pakisztán, India, meg a többi ország is rá fog jönni. Ha más nem, az egykor nagynevű Nokia intő példa lehetne, hogyan jár az, aki nagy darabszámok bűvöletében képes figyelmen kívül hagyni minden egyéb körülményt.

+1. Értelmetlen fejlesztések

Hetet ígértem, nyolc lett belőle. Nézzük azokat az idegesítő baromságokat, amelyeket az autóipar úgy meghonosított, hogy képtelenségnek látszik megszabadulni tőlük.

Ablakmosó: ki emlékszik még a Zsigulira, Skodára? Lehetett külön indítani az ablakmosót, jól eláztatni a szélvédőt, és azután indítani a törlést. Ma nem lehet. Az ablakmosóval rögtön indul a törlés, szerencsés esetben szép csíkokat húzva az üvegre, mert mire a víz megérkezik, az apró kis kvarckristályok már kráteresre szántották a felületet. Értem én, hogy kényelmi funkció, de akkor álljunk már meg, Béláim, és gondolkozzunk. Kanadai rokonom 1982-es évjáratú Oldsmobile gyártmányú géperejű járművében az ablakmosó gomb megnyomására először háromszor elindult a spricni, majd két törlés, utána még két spricni és három törlés. Mindez egy gombnyomásra. És nincs összekarcolt szélvédő. Oké, nem tökéletes, mert üres ablakmosó tartálynál is elindult. Pedig volt benne szenzor, ami nézte, van-e elég ablakmosó lötty, mert üres tartálynál egy kis lámpa kigyulladt a műszerfalon. Hiába, no, 1982-ben nem vették a fáradságot a mérnökök, hogy ilyen szuper bonyolult rendszert alkossanak...

Offline navigáció: a jelen formájában értelmetlen, felesleges, de legalább jó drága. Súlyos pénzekért offline navigációt árulni 2020-ban felér egy kalóztámadással. Ott van mindenki kezében az okostelefon, használható többfajta online navigáció is, amely nem csak a tájékozódásban segít, de az útlezárásokat, forgalmi dugókat is jelzi. Szerencsére van már néhány gyártó, amelyik beépített online navigációt kínál, de valahogy itt is nagyon nehezen fordul a gyártók hajója a helyes irányba.

Tükörbe épített index: nem tudok másra gondolni, mint hogy ezt az idiotizmust megint a marketing részleg találta ki. Ha sérül a búra, jóval több pénzt lehet érte kérni.

Fényezett lökhárítók: egyre nagyobb a világ nyomorúsága. A 2000-es évjáratú autómon még ott voltak azok a fényezetlen koptató betétek, amelyekkel nyomtalanul meg lehetett úszni egy parkolási malőrt. A 2002-es változaton ez már nincs.

"Peres" gumi, malomkerék felni: tudom, ez divat, groteszk méretű kerekeket tenni az autók alá. Amíg ez csak egy rendelhető opció, nem is bosszant. De ma már általános trend, hogy kisautókon is akkora a széria felni, hogy csak egészen alacsony profilú abroncs fér rá. Kiváló minőségű utainkon akár évente le lehet amortizálni  1-2 felnit, a kiszakadó oldalfalú gumiról nem is beszélve. Ami azért is jó, mert itt a következő baromság:

"Mankókerék", defektjavító: ami elfogadható lenne a masszív, ballonos gumik világában, hiszen azokkal tényleg ritka a defekt. De a kátyún felniig csattanó peres gumi esetében a defektjavító habot a hajamra fújhatom, ha kiszakadt a gumi oldala, és esetleg az alufelniből is kitört egy darab.

 (Előkészületben: Az autós újságíró 7 főbűne.)

Szólj hozzá!

Címkék: autó környezetvédelem villanyautó hidrogénautó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása