Annak örömére, hogy a Zsiguli gyártása 50 éve indult, a Totalcar nagy nosztalgia fesztivált indított az oldalain. Már a hír hallatán sokan fájdalmasan feljajdultak, a kevés kommentelhető belsőség-olalon jópáran nemtetszésüknek adtak hangot ...
A fiatalabb korosztály valószínűleg nem érti ezt a sopánkodást. Nekik a Lada vagy egy jópofa veterán, vagy egy öreg ócskavas. Akik azonban Trabantban, Zsiguliban nőttek fel, egész másként viszonyulnak a keleti blokk eme sorscsapásaihoz. Vannak persze, akik imádták, ma is imádják. Nekik nyilván Kékes tévé áll a nappaliban, porcelán gólyával a tetején. Ők beleszerelmesedtek a kései Kádár-rendszerbe, mert akkor jó volt nekik, és akkor voltak fiatalok.
Mások is voltak akkoriban fiatalok, akik viszont a szoci ipar termékeivel valahogy nem tudtak kibékülni. Főleg, ha esetleg ki tudtak jutni a hanyatló nyugatra, és ott egy kicsit körülnéztek. Nekik a Trabant, a Zsiguli, a Škoda és a többi csodamasina egyet jelentett a nyomorúságos káeurópai léttel, a silány minőségű tragaccsal. Egyet jelentett a Nagy Testvérrel, a kilátástalansággal, a kussolj-vagy-megütöd-a-bokád rendszerrel.
Nem tudok nosztalgiát érezni iránta.
Utolsó kommentek