nyelv-ész

Volt már szerencsém néhányhoz. A Ponyvaregény és a Kill Bill 2 megnézése külön-külön is kicsapta a biztosítékot. Az utóbbi esetén legszívesebben kijöttem volna a moziból, ha nem a sor közepén ülök.

Távol álljon tőlem, hogy filmkritikára adjam fejem, mindössze a filmjei összefüggéstelen, véres kavalkádja nyomaszt. Legújabb szösszenete sem sok jót ígér: választott témája a második világháború, a történelmi tények teljes negligálásával. Az előzetes alapján úgy tűnik, az erőszakos jelenetekben bővelkedő film ismét a legprimitívebb síkon mozog.

Most épp a nagy melegre való tekintettel a buzifelvonulás kapcsán. Egyszer már félig tréfásan bedobta, hogy mekkora üzleti potenciál van benne, most meg újfent nem akarja megérteni, hogy az ellenzőik többségükben nem valamiféle homofób indulattól vezérelve akarják ezt a nagy nyilvánosság előtt történő tömeges közszeméremsértést kitiltani a főváros főútvonalairól, hanem mert egyszerűen felháborítónak tartják.

És ők nem a "buziverők", meg nem a bézbólütős kődobálók, hanem ők azok, akik inkább nagy ívben kerülik a környékét is az ilyen rendezvényeknek, és csak este látják a híradóban. És nem azon háborodnak fel, hogy a Pista a Jóskával, hanem a magamutogató botránykeltőkön.

Persze W. úr szemében ők is homofóbok.

Jó volna tudni már csak a helyes értékrend megfelelő követhetősége végett is, hogy vajon W. úr világképében mi a helyes és követndő példa. Mert érdekes módon a legtöbbször azokat állítja pellengérre, akik valamivel normálisabb világ eljövetelében reménykednek.

W. úr most is a nyugatot állítja elénk példaképül: lám, ott kérem nincs buziverés, sőt! Együtt bulizik a rózsaszín tangás Hans meg a Stüszi Vadász.

Igen ám, csakhogy nyugaton nincs olyan sem, hogy egy kormány megbukik, akár többször is, aztán mégis tovább kormányoz. Meg hogy miniszterelnökök jönnek-mennek, a kormány meg marad. Meg olyan sincs, hogy állami apanázsból élő vállalatok vezetői százmilliókat sikkasztanak "végkielégítés" címén. Meg hogy olyan ember kerüljön a kormány élére, aki hazai termelők ezreinek tönkretételében tevőleges szereppel bírt, vagyonát off-shore cégekbe menekítette az adó elől.

Soroljam tovább? Ugye, nem kell.

W. úr számára is adott a lehetőség, hogy ezeket a "tévelygőket" ostorozza, helyette azonban inkább a melegfelvonuláson rugózik.

Az FN egyik cikke hosszasan lelkendezik, hogy micsoda jövő előtt áll a GPS felhasználása. Többek között erősen promóciószagú bekezdésben méltatja a Sirf IV GPS chipek remek tuladonságait, megemlítve az októberben közelgő piaci bevezetést.

Vajon ezek után hogy lehet, hogy a már hónapok óta piacon lévő Wayteq x820 gyártmányú PNA-ban ez a chip dolgozik? Vagy talán a múlt év októbere volt az örvendetes piacralépés dátuma, de a cikkíró elnézte a naptárat?

Igen ám, de ezek a bátor tolakodók egyszer csak varázslatos metamorfózison mennek át.

Nem kell hozzá más, csak egy jelzőlámpa. Az a kevés, aki nem csúszott át a halványsárga vagy halványpiros fázison, és meg tudott állni, a piros lámpa misztikus hatására egyszerre csak önmagába fordul. Indulatai elszállnak, melankolikus hangulatba kerül, Buddha tanairól kezd elmélkedni.

Mi más magyarázata lenne annak, hogy amikor zöldre vált a lámpa, a sor elején állók (képletesen szólva) lefagynak, mint Mari néni Windóza az adóbevallásnál. Hosszú másodpercek telnek, mire az első bátortalanul megpróbál elindulni, a mögötte állók pedig hasonlóan döbbenten figyelik, ahogy az előttük állók lassan mozgásba lendülnek.

Emiatt persze egy zöld jelzés alatt átmegy öt autó ott, ahol normális vezetők esetén átmehetne akár tíz is. Öröm nézni, ahogy a zöld hatására az addig izgágán egymás hegyén-hátán álló autók sora szépen széthúzódik, mint a tangóharmonika, majd a sokkhatás elmúltával felgyorsuló autósok újból egymás nyakára állva elkezdik a "letollak-paraszt" nevű népi játékot.

Üzenem minden pesti autósnak, hogy ne rabolja az időmet. Azt a kurva nagy siethetnékjét ne ne ott élje ki, ahol 70-nel megy a sor, mert ő 75-tel akar menni, hanem induljon el időben, egyszerre a többiekkel.

Amikor a piros lámpánál áll, ne a kirakatot vagy a járdán a nőket bámulja, ne az orrát túrva sunyítson, hogy látják-e a mellette álló autóban, hanem a lámpát figyelje, és piros-sárgára tolja neki az egyest, hogy zöldre elindulhasson. És ne várja meg, míg az előtte álló egy fél kilométerrel előrébb lesz, hanem induljon rögtön, ahogy az előtte lévő elindult. (Talán attól fél, hogy a hihetetlen Suzuki-lóerők úgy meglendítik az autót, hogy lekorcolja az előtte lévőt?)

A zindexen már nem először biztatnak arra, hogy a nagyérdemű "ismizzen".

Egy ideig törtem a fejem, vajon hogy is kell "ismizni", aztán rájöttem, hogy azért nem jövök rá, mert magának a szónak sem ismerem a jelentését. Bevallom, először nem is gondoltam arra, hogy az ismizéshez tudnom kellene, mit is jelent ez a szó, de hát én már csak ilyen korlátolt vagyok.

Kénytelen-kelletlen a google keresőjéhez folyamodtam hát, és valahol a sokadik találat kiadta az "ismi" jelentését:

  ismi = ismerős

Ritkán esik le a vércukorszintem olyan alacsonyra, hogy leverjen a víz, de most megtörtént.

Sokszor azt hisszük, hogy Abszurdisztán bürokráciája hülyeségben mindent felülmúl.

Lássuk meg azonban, hogy a fejlődő országok is miképp igyekeznek. A mai kis színes hír például valami Egyesült Államok nevű kis banánköztársaság vámhivataláról szól, és ezzel garantáltan be is kerülnek a "Hülyeség Top 10"-be.

Óbazmeg, micsoda egyenes jellem! Egyik nap az EU-ról papol, másik nap meg azt ugatja, szavazzunk érvénytelenül!