nyelv-ész

Persze a 17-esre frissítésnél megint valamelyik addon kompatibilitása hiányzott. Ezúttal a Firefoxhoz legkevésbé nélkülözhető Tab Mix Plus kezdett sztrájkolni. Aztán ránéztem az addon weboldalára, és a kommenteknél ott volt a megoldás. Egy logikai változó felvételével és false-ra állításával kilőttem a verziófigyelést, így a kiterjesztéseket már verziótól függetlenül fel lehet rakni.

Ennyi az okosság:

In about:config, add a Boolean value.
extensions.checkCompatibility.17.0
and set it's value to false.

Mint nemrég említettem, az új óriásgép vette át a törpe T5 helyét. Természetesen erre is Linux került, Ubuntu 12.04 LTS. Minden itthoni gépemet erre a verzióra frissítettem, és eddig gond nélkül üzemelnek.

Igen ám, de Góliát teljesen szűz rendszert kapott, így arra fel kellett tolnom mindenféle programokat, meg néhány beállítást is meg kellett csinálnom. Már használom néhány hete a gépet, úgy tűnik, minden összeáll rajta, még a ház ventillátorait is sikerült lecsendesítenem.

Aztán ma olvastam a HUP-on, hogy valakinek egy tréfás hekker kicsit megborította a gépét. Jelszavakat tört fel, meg hasonlók, ki is zárta a tagot a saját gépéről. Persze valószínűleg a felhasználó is közreműködött a dologban, ha nem is tudatosan, de valahol sikerült wgetelnie egy kis huncut brute-force feltörő progit.

Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy megnézzem, hogy is áll Góliát a tűzfallal. Persze, hogy nem fut rajta. Oké, a két router, meg NAT ad némi védelmet, de egy, a gépemre letöltött virnyó... na az ellen nem véd.

Az iptables anno felkerült, talán default is a telepítéskor, de azzal nem vagyok beljebb, ha csak ott figyel a gépen, és nem fut. Nosza, nézzünk valami gyors megoldást, itt is van mindjárt az ufw, amivel egy alapszintű védelem hamar abszolválható. Közben megakadt a szemem egy gufw nevű csomagon is, és gyorsan rákerestem, mit is tud ez az ufw-hez képest. Nem nagy tudomány, a "g" a GUI-ra utal, tehát grafikus felületen lehet az ufw-t piszkálni.

Feltoltam hamar mindet, meg ment velük a clamaw is, mert persze azt is lazán lefelejtettem, aztán be is zizzentettem mindet. Csinálok is egy vírusellenőrzést, és amíg fut, addig ránézek a tűzfal logra, hátha látok valami disznóságot.

Annyian leírták már, hogy a Nokia mekkora egy balfék a Symbian körüli bénázásával, hogy nincs már mit hozzátennem. Két éve már androidos kütyükkel nyomulok, de eddig a SonyEricsson P1 és a Nokia E71/E72 iránt azért éreztem némi nosztalgiát. Ezek voltak azok az első készülékek, melyeknél felcsillant előttem a lehetőség, hogy a pda/gps/mobiltelefon/digifotózás kvartett valamikor majd egyfelé konvergál. Főleg a Nokiáknál volt ígéretes a dolog, hiszen ott már a GPS is be volt építve, nem kellett bluetoothos vevővel kínlódni.

Ráadásul az E71 egy kivételesen jól sikerült, megbízható és minőségi készüléknek bizonyult. Jelenlegi gazdája azóta is elégedetten nyüstöli, a készülék meg úgy néz ki, mintha tegnap gyártották volna. Ha látom a telót a kolléga kezében, néha bánom, hogy nem tartottam meg a gűjteményemben. A régi PDA-k mellett üdítő színfolt lenne.

Közben az iPhone és az Android villámgyors felemelkedése majdnem elsodorta a nagynevű Nokiát, mint szélvihar a fáskamrát. Hiába próbál kapaszkodni a Microsoft nadrágszárába, a Windows Mobile jelenleg elég komolytalannak tűnik a riválisok mellett. Igazából ma ébredtem rá, hogy a Symbian mennyire sehol sincs alig két évvel ezelőtti önmagához képest. Épp egy NFC-ről és mobilos vásárlásról szóló észosztást néztem, amelyben a nyomottfejű bankmanager felsorolja, milyen rendszerekre érhető el a szolgáltatás... és hát csak Android, iPhone, meg a Windows Mobile hangzott el. Ez utóbbi gyaníthatóan nem az óriási elterjedtségének köszönhetően került terítékre, sokkal inkább a nagy neveknek (Microsoft, Nokia) köszönhető, hogy a fejlesztők mégis potenciált látnak benne. Mellesleg jellemző, hogy a nemrég szintén sikert sikerre halmozó Blackberry még említés szintjén sem merül fel az ilyen bemutatókon, ami szintén mutatja, mit gondol róluk a világ.

Szóval elmúlt a nosztalgiám, már nem sírom vissza a symbianos kütyüket. Az Android felnőtt, és átvette a hatalmat.

Új gép, új telepítés... A normál Ubira felmegy az Ubuntu Studio standard csomagkészlete, a kódolt dvd-k mégsem játszhatóak le. Előző bejegyzésemben is emiatt duzzogtam.

A megoldás nem nagy ügy, csak bosszantó ez a szivatás az Ubi részéről: miért nem mehet bele a css az alap telepítésbe, ha az alábbi két sorral egy perc alatt bárki rávarázsolhatja?

Oké, azért ez egy vállalható kényelmetlenség ahhoz képest, hogy a kb. másfél óra alatt összerakott vadiúj gépre 40 perc alatt felment a már netről frissített 12.04.1 LTS. Egy windózos géppel ennyi idő alatt még a vírusirtóig sem jutnék el, itt meg ennyi idő alatt kész rendszerem van, a testreszabással meg a fenti kis barkácsolással együtt is alig egy óra alatt...

Olvasom, hogy az elmebeteg Greenpeace megint rágja a gumicsontot. Nem tetszik nekik az atomenergia. Bizonyára a szélmalom lobbi pénzeli őket...

Érdekelne, hogy azok a bátor aktivisták, akik az atomvonatok elé fekszenek a sínekre, vajon miért nem mennek el Kínába, hogy harcoljanak az ellen a hihetetlen környezetpusztítás ellen, amit Kína művel? Vajon hány napig bírná a kényes tüdejük egy ilyen városban?

Előző cikkemben említettem a scanner küzdelmes beüzemelését a 10.04 alá. Mivel azóta a problémával máshol is szembesültem, íme egy rövid útmutató.