Hamarosan 10 éve, hogy az épp aktuális redmondi csodarendszert nem használom a saját gépeimen. Pontosabban nem használom dual boot módban. Egy ideig virtuális gépben még volt XP, de aztán annak is vége lett.
Linuxot több, mint 20 éve használok, de 2010 volt az az év, amikor úgy találtam, hogy olyan kevés okból van szükségem mellé a Windowsra (pontosabban windowsos programokra), hogy nem állnak arányban a Win telepítésével, üzemeltetésével járó nehézségekkel. Ne feledjük, az XP még erősen igényelte a kalapálást, driverek baszkurálását, vírusirtók és tűzfalak jótékony védelmét.
2010-től Ubuntu volt a gépeimen jó ideig, de nem volt mindig felhőtlen a viszonyunk. Egy ideig az OpenSuse is ígéretesnek látszott, de laptopokon mindig volt valami szívás velük. Végül a Mint Cinnamon lett az a rendszer, ami hosszú távon bevált, és ott figyel minden itthoni gépen.
Tudom, vannak más atomstabil, megbízható disztrók is, de szabadidőm mind kevesebb részét vagyok hajlandó arra áldozni, hogy az esetleges hibajavítások, testreszabási trükkök után nyomozzak. Ráadásul a Mint egy jó ideje úgy megy fel a gépekre, hogy csak a Cinnamon témát és háttérképet állítom át, meg a tálcán megjelenő dátumformátumot. Ezek összesen nem tartanak öt percig, és utána hibátlanul üzemel a gép. Minden más alapból ott van és úgy működik, ahogy nekem kényelmes és egyértelmű.
Sokáig egyedül a magyar nyelvet jól felismerni képes OCR hiányzott a linuxos világból. Akkoriban még gyakran kellett régi nyomtatványokat, géppel írt doksikat szkennelnem, áttennem valamilyen digitális szöveg formátumba. 2010 körül azonban ilyenekkel már ritkán kellett vacakolnom, így a Recognitát, ScanSoftot, FineReadert el tudtam engedni. Részben mert már szabad szoftveres megoldások is akadtak a célra, részben meg az Interneten addigra szinte minden elérhető volt, amit régen csak papírra rögzítettek.
Nagyon drukkolok, hogy a Linux a vállalati szférában is nagyobb teret nyerjen. Látva a Microsoft sorozatos bénázásait a Windows körül, nyilvánvaló, hogy ez az üzleti modell nem tartható fenn a végtelenségig. A kedves ügyfelek nem azért adnak súlyos pénzeket a szoftverért, hogy valójában tesztelők legyenek. A cégek egyre kevésbé akarnak pénzt költeni a rendszereik üzemeltetésére, hibajavításokra.
Utolsó kommentek