Az Index tegnapi szösszenete a reform ürügyén hosszasan ecseteli, hogy a "kihasználatlan" vasúttól hány milliárdot kell elvenni. Az idézőjel nem véletlen, hiszen kihasználtságról akkor beszélhetnénk, ha a vasút egy színvonalas szolgáltatást nyújtana, amit az utazóközönség valamilyen szinten igénybe vesz.
Erről itt szó sincs, legalábbis a mellékvonalak esetén semmiképp. A szárnyvonalak módszeres lerohasztása a 70-es évek óta folyamatosan napirenden van, a Kóka-féle tavalyelőtti bezárássorozat már csak hab a tortán.
Abszurd dolog a kihasználtságon rugózni akkor, amikor egy település napi egy vagy két vonatpárral van ellátva, ráadásul olyan lehetetlen időpontokban, hogy a dolgozó vagy tanuló utasközönség még véletlenül se tudjon időben munkába érni, vagy értelmes időben hazajutni. Más járatokhoz való csatlakozásról nem is beszélve. Tele van a menetrend olyan mellékvonali vonatokkal, melyek utazóközönsége a pályaudvar szélén, vonatában ülve integethet a pont egy perccel azelőtt indított csatlakozásnak, mielőtt az ő vonata beérkezne.
Pedig biztos, hogy a MÁV tudna olcsóbban, hatékonyabban üzemelni. Ehhez nem kevés akaratra és igen sok pénzre volna szükség, legalábbis egy komoly korszerűsítési hullám erejéig mindenképp. Emellett fel kellene számolni a MÁV körüli élősködő cégek tucatjait, amelyek karbantartás, takarítás és egyéb szolgáltatások címén őrületes pénzeket nyúlnak le. Persze megtehetik, hiszen azok érdekeltségi körébe tartoznak ezek a szatellit cégek, akik a megrendelői oldalon aláírják a papírt. Kéz kezet mos, a lóvé meg eltűnik.
Urban legend-ként terjed a 36.000.- forintos izzócsere a vidéki állomásépületben: eszerint az állomáson szolgálatot teljesítő vasutasnak nincs joga egy égőt kicserélni, hanem az erre szakosodott kft-től kell megrendelnie. Természetesen írásban, pecséttel, miegymás.
A karbantartó előbb kiszáll, helyszíni szemlét végez, lefotózza a kiégett villanykörtét, majd telephelyére visszatérve főnöke elé tárja a bizonyító erejű dokumentumokat. A főnök jóváhagy, majd engedélyt ad a vllanykörte raktárból való vételezésére. Ezután a karbantartó már a villanykörte birtokában újból kiszáll, és elvégzi a magas szakmai felkészültséget igénylő feladatot, azaz becsavarja az új villanykörtét.
Nem lennék meglepve, ha a történet igaz volna.
ZBR 2009.04.06. 14:59:46
És ami még fontos: a mellékvonalak "kihasználatlansága" nem egzakt. Ma senki sem tudja pontos adatokkal alátámasztani, hogy melyik vonaton, mennyien utaznak. Ma senki nem tudja megmondani, hogy az összehangolatlan Volán-kínálat miatt hány utas nem fér hozzá a vonatához, stb...