Csak nem hagy nyugodni a gondolat, hogy nagyjaink ennyire sötétek lennének. Nemcsak a szomszédban, de a Nagy Vízen túl is recseg-ropog a magán egészségpénztárakra alapozott rendszer. A jóléti állam felszámolása körüli bábáskodásban valahogy a fürdővízzel együtt a gyerek is a konyhakertben landolt.
A mókás mindebben az, hogy abban az ideológiában, miszerint így olcsóbb mindenkinek, egyetlen szó igazság sincs. Az USA egészségbiztosítói fajlagosan jóval több pénzbe kerülnek, mint a szomszédos Kanada állami működtetésű rendszere, ráadásul úgy, hogy az USA lakosságának egy jelentős hányada (kb. 13%) számára semmilyen szolgáltatást nem nyújtanak.
Nyilván ilyen rendszer kell nekünk, vagy inkább az osztrák mintájú, ami épp most készül becsődölni.
Az eddigi gyakorlat a feneketlen TB-kalapba öntött pénzzel persze ugyanilyen rossz, sőt... Viszont mi szeretünk mindig átesni a ló túloldalára. (Szegény ló már szédül, nem tudja, hova kapja a fejét, hiszen mi folyamatosan valamelyik oldalán huppanunk le épp a porba, ahelyett, hogy végre megpróbálnánk nyeregbe jutni.)
Dimitrov téri fiúk 2.
2008.02.26. 00:40 :: nyelv-ész
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek