Korunk agyhalál közeli állapotban leledző médiafogyasztója számára a következő méreganyag a celeb.

Ne keressük a Méregkeverők Kézikönyvében, mert nem másról van szó, mint az úgynevezett "hírös embör"-ről.

Ki lehet ma celeb?

Szinte bárki, aki valami módon szerét ejti, hogy a bulvárhírek szereplőjévé váljon. Nem kell három fülének vagy hat ujjának lennie, sőt, még egy kétfejű borjú tulajdonosának sem kell lennie. Elég, ha valamilyen hülyesége folytán magára tudja irányítani a média figyelmét. Ha a bulvár a szárnyaira kapta, onnan már nincs megállás, csak a producer vagy a főszerkesztő instrukcióira kell ügyelni, és máris benne vagyunk a mézesbödön közepibe'.

Mindegy, hogy mivel szerepelünk, az esküvőnket tesszük-e közszemlére, vagy a  válóperünket, a lényeg, hogy mindig történjen velünk valami, amiről lehet írni, forgatni.

Ha végképp nem tudunk a mainstream-be bekerülni, avagy érdektelenség folytán kiesünk belőle, akkor csapjunk botrányt. Egy kedélyes pereskedés a korábbi jóbarátokkal és üzlettársakkal már fél siker. Ha ilyenekkel nem rendelkezünk, mert már mindenki nagy ívben elkerül minket, akkor teregessük ki magánéletünk szaftosabb epizódjait. Ha a konfliktusban érintett egy vagy több személy szintén celeb, már jó úton vagyunk a fősodor felé.

Ha végképp nem tudunk mihez kezdeni, akkor nyilatkozzunk, miszerint a saját nemünket kedveljük, de nem akarunk ezzel a nyilvánosság előtt szerepelni, mert bár buzik vagyunk, de szerények.

Ha már ezt a poént is ellőttük, vagy nem adódik lehetőség kihasználni, akkor nagyobbíttassuk meg a mellünket, majd nyilatkozzunk, hogy nem azért csináltuk, mert fel akarnánk tűnni, hanem a saját kedvünkre, és innentől nem láthatja senki, csak a nagymamánk.

Ezután szerepeljünk meztelenül minél több férfimagazin címlapján.