...avagy újabb rendszerváltások sorozata.

Régebben sokáig küzdöttem, hogy az otthoni PC-men legyen valami működőképes rendszer, ami egyben jogtiszta is, merthogy lopott windózt ugye nem kunszt rágyógyítani. Egy ideje az OpenSuSE aktuális verziói a favoritok nálam. Némi takarítás után épp most tettem fel a 11.1 verziót.

Viszont a céges laptopommal gondban voltam. Hivatalból van egy XP rajta, amit a kenyéradó gazdám tett rá, mivel a munkavégzéshez olyan programokat vásárol, amihez Windows kell. Erre ugyan gond nélkül feltehetném a Süsüt, de akkor egyrészt a winchestert particionálni kellene, másrészt a grub rendszerindítónak is be kell a MBR-be kerülnie.

Ezt viszont el akartam kerülni, mert egyrészt nagy munka egy ilyen laptopot később visszaállítani az eredeti állapotába (nem nagy tudomány, de sok idő és szívás), másrészt a 120 GB-os winyó további darabolgatását is el akartam kerülni. (Ismerős talán a sztori: az egyik partícióról már lelógnak a bitek, mert néhány süket program nem hagyja, hogy megmondjam neki, mit hova telepítsen, ugyanakkor más partíciók félig üresek, de a kihasználhatóságuk korlátozott pl. a fájlrendszer típusa vagy az elérési útvonala miatt.)

És akkor jött Wubi.

Már több helyen olvastam róla, hogy segítségével windowsos gépre úgy lehet Ubuntut telepíteni, hogy a fent leírt buktatók elkerülhetőek vele. Részletes útmutatót nem írok, hiszen nálam okosabb emberek már sok helyen leírták, valamint számtalan tapasztalatról lehet olvasni az Ubuntu közösségi oldalakon.

Röviden a lényeg:

Az Ubi 8.10 telepítőjében lévő wubi.exe-t el kell indítani Windows alól, és a progi megkérdi, melyik meghajtóra telepítse a rendszert, és hogy ehhez mennyi helyet foglaljon le. Ugyanis az így feltelepülő Ubuntunak lesz néhány nagyon jó tulajdonsága:

• A bootoláshoz nem tesz semmit az MBR-be, hanem csak az XP boot.ini-be ír egy bejegyzést, ami a grub-ra mutat. Persze a grub menüje bejön a következő lépésben, tehát itt már kedvemre paraméterezhetem, hogy melyik kernellel és milyen paraméterekkel induljon a rendszer.
• Maga az Ubi nem fizikai partíciókon lévő fájlokat keres az indítás során, hanem olyan image fájlokból dolgozik, amelyek az XP C: vagy D: meghajtóján vannak.
• Természetesen az indítás után felcsatolhatóak az XP partíciói, és nemcsak olvashatóan, hanem írhatóan is.

Ebből kifolyólag az XP alatt elérhető adataim jórészt Ubival is elérhetőek, módosíthatóak; tehát nem kell külön partíción tárolnom az Ubival készült fájlokat. Nem kellett a winchester lelkivilágát sem bolygatnom a particionálással. A teljes Ubuntu backup-ját a C:\Ubuntu mappa és a C:\boot.ini fájl mentésével akár Windows alól is megoldhatom; a visszaállítást ugyanígy. Végezetül: ha a laptopomat le kell adni szervizelésre vagy cserére, akkor az Ubi eltüntetése egy mappa törlésével és a boot.ini módosításával percek alatt megoldható.

És hogy az Ubi hogy viselkedik laptopon? Meglepően jól. Felismerte az összes hardvert, működik a bluetooth és a wifi, sőt, még a HP által mostanában favorizált, szoftveresen kezelt fényerő és hangerő állítási funkciók is rendesen működnek. A synaptic csomagkezelő meglepően precíz, sok évi süsülinuxos rpm-es szenvedés után meg tudom érteni a Debian alapú rendszerek fanatikus híveit. A hivatalos Ubi telepítőforrások mellett néhány kattintással kiválaszthatóak a nem hivatalos közösségi oldalak is, ahonnan sok száz program telepíthető Ubi alá. Maga a telepítés sem nagy művészet: a synaptic-ban rákeresek a kívánt cuccra, majd pár kattintás után már teszi is felfele. (Ez mondjuk nemcsak Ubi alatt van így ma már, de az egyszerű kezelhetőség akkor is komfortérzetet nyújt, ha az ember parancssorból is tudja kezelni az apt-get-et.)

Még két futam hátravan. Egyik, hogy be kell illesztenem a masinát a céges címtárba, hogy a fájlszervreket is elérhessem vele. Ehhez az Ubi ad még grafikus konfiguráló segédprogit is, az egyszerűbb használat érdekében. Nemsokára meglátom, a Samba hogyan ugorja meg ezt a feladatot.

Másik: a háromgés, háesdépéás mobilinternet felvarázsolása, hiszen az ember gyereke eltévedhet olyan helyre is, ahová a LAN-kábel már nem ér el, és feltörhető wifi-hálózatoknak is híján van...