nyelv-ész blogja

...csak nyelvelek ész nélkül...?

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

  • nyelv-ész: @molnibalage: "Nem az a megoldás, hogy autó, autó, autó." Nem bizon... (2020.01.24. 01:01) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @Eugene Horse: Miért kellene bármit cáfolnom? Leírtam pár dolgot, er... (2020.01.24. 00:49) Dugóban ülni 2020-ban
  • : @nyelv-ész: a legótvarabb érvelési hiba, hogy csinálj jobbat. Érdeme... (2020.01.23. 13:14) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @szánmonoxid: Látom nem tetszik érteni. A városba áramló autók száma... (2020.01.23. 09:52) Dugóban ülni 2020-ban
  • comblog: @nyelv-ész: Annyira ráéreztél erre, pont most olvastam a Vitézy int... (2020.01.23. 09:39) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: @molnibalage: Nem is egyetlen parkoló kell, te agyatlan pöcs, hanem... (2020.01.23. 02:59) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @nyelv-ész: Dehogy érik be ennyivel. Főleg, ha nő a forgalom. Az a... (2020.01.22. 17:35) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @Midnight Run: Külföldön sikerül. London, Madrid, Párizs és n+1 nagy... (2020.01.22. 17:24) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @molnibalage: Ne felejtsd, hogy az agglomerációt nem lehet kötöttpál... (2020.01.22. 16:42) Dugóban ülni 2020-ban
  • nyelv-ész: @chrisred: A HÉV MÁV-nak átadása körüli cirkusz egészen más indíttat... (2020.01.22. 16:29) Dugóban ülni 2020-ban
  • Midnight Run: @molnibalage: Nyilván arra gondoltam én is, hogy egy kézben legyen a... (2020.01.22. 16:24) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @Midnight Run: Már az elején hiba. Önkormányzat...? A politikának SE... (2020.01.22. 16:11) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @szánmonoxid: Nem tudsz akkora P+R parkolót építeni, ahol a városba ... (2020.01.22. 16:10) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: @fovarosi.blog.hu: "Akár lakásonként két autóra is kaphatsz ingyene... (2020.01.22. 16:06) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @apro_marosan_petergabor: Nem, nem fizeted meg az árát. Ameddig ma a... (2020.01.22. 16:06) Dugóban ülni 2020-ban
  • chrisred: @apro_marosan_petergabor: Az érzés kölcsönös. Csak azért, mert úgy g... (2020.01.22. 15:53) Dugóban ülni 2020-ban
  • Midnight Run: 1) Eleve Budapest és 20-30km-es körzetét egy önkormányzatként kéne k... (2020.01.22. 15:45) Dugóban ülni 2020-ban
  • szánmonoxid: Na igen, pl. a népligeti buszpályudvar melletti, kb. 400x400 méteres... (2020.01.22. 15:41) Dugóban ülni 2020-ban
  • apro_marosan_petergabor: @chrisred: Időnként úgy érzem, dislexiásokkalm van dolgom. Javaslom... (2020.01.22. 15:41) Dugóban ülni 2020-ban
  • molnibalage: @nyelv-ész: Őket is pont úgy meg lehet büntetni, mint bárki mást. Mé... (2020.01.22. 15:34) Dugóban ülni 2020-ban
  • Utolsó 20

Címkék

10.04 (1) 110 (1) 2022 (1) 2024 (1) 2028 (1) 9/11 (1) abev (1) acpi (3) agglomeráció (1) ajka (1) ákos (1) aktiválás (1) amerikai (1) android (2) Android 6 (1) ányk (1) apple (5) aquos (1) áram (1) asus (3) atomenergia (1) atomhulladék (1) ausztrália (1) autó (5) autós üldözés (1) bagó (1) bedobás (1) bkv (1) blackberry (1) borz (1) brasero (1) broadcom (1) budakalász (1) budapest (1) budapest olimpia 2024 (1) budapest olimpia 2028 (1) bullitt (1) canon (1) celeb (1) charger (1) chromecast (1) cinnamon (2) circenses (1) clamav (1) csaba (1) csomagfeladás (1) css (1) d630 (1) daka (1) ddr (1) dell (1) design (1) dimitrov (1) dlna (1) dohány (1) dv (1) dvd (2) egészségügyi (1) egyterű (1) elektromos (1) elf (1) et (1) Facebook (1) fék (1) felmérés (1) fiók (1) firefox (1) firewall (1) fireworks (1) fiúk (1) flv (1) foci (1) franciaország (1) füst (1) G2 (1) G3 (1) gnome (1) golf (1) google drive (1) google integráció (1) greenpeace (1) gufw (1) gui (2) hende (1) hibrid (1) hidrogénautó (1) hőerőmű (1) holocaust (1) hp (2) hplip (2) huawei (1) hulladék (1) idióta (4) ikon (1) install (1) intel (1) ios (1) iOS7 (1) ipad (3) iphone (1) irq (3) java (1) jdownloader (1) józsef (1) kádár népe (1) kde (1) kékhalál (3) kertész (1) kína (1) kínai áru (1) kino (1) király (1) kispál (1) ko (1) kolontár (1) konténerhajó (1) konteo (1) környezetszennyezés (1) környezetvédelem (1) korona (1) korrupt (1) közlekedés (2) lada (1) lex (1) LG (2) libsane (1) lide (1) linux (28) linux mint cinnamon (1) live (1) lts (1) mal (1) marshmallow (1) mcqueen (1) media (1) média (1) micorsoft (1) minidlna (1) mint (4) mkchromecast (1) moonlight (1) motörhead (1) motorhead (1) mount (1) mustang (1) ndk (1) nemo (1) népszava (1) nokia (1) nosztalgia (2) ntfs (1) Nyaralás okostelefonnal (1) olajlobbi (1) olimpia (2) olimpia 2024 (1) ollo (1) öngondoskodó (1) opensuse (4) opni (1) orbán (1) összeesküvés (1) outlook (1) panem (1) papir (1) pazarlás (1) petárda (1) pipelight (1) pirézek (1) posta (1) postás (1) print (1) printszerver (1) qualcomm (1) reform (1) rendszerváltás (4) rohaggyámeg (1) sane (1) scan (1) seggfej (1) sharp (1) silverlight (1) smartphone (1) sony (1) steve jobs (1) sun (1) suse (1) suv (1) suzuki (1) swift (1) symbian (1) szelektív (1) szélsőjobb (1) szén (1) szilveszter (1) szklerózis (1) szurkol (1) tablet (1) tab mix plus (1) táplálkozási tanácsok (1) társadalom (1) téri (1) terminator (1) tervezés (2) timföld (1) tömegközlekedés (1) troll (1) tűzfal (1) tűzijáték (1) tweak (1) ubunti (1) ubuntu (17) ufw (1) újév (1) unity (2) usability (1) vaio (1) választás (1) városi közlekedés (2) veszély (1) viktor (1) villanyautó (3) virtualbox (1) vörösiszap (1) vw (1) w (1) wifi (2) windows (5) windowsmobile (1) Windows Phone (1) WP (1) WP8 (1) xp (1) zenbook (1) zsiguli (1) női és férfi szemmel (1) Címkefelhő

Az év híre?

2020.06.29. 08:01 :: nyelv-ész

Egy európai autógyártó európai modellje teljesíti az elég szigorú helyi környezetvédelmi normákat. Teljesíti a kaliforniai, nem kevésbé szigorú normákat is.

Ausztráliába mégis egy évekkel ezelőtti, jóval szennyezőbb motorral szállítja ugyanezen típusát.

Hogy miért? Nem azért, mert az ausztrál normák engedékenyebbek. Attól még vihetné oda is az európai változatot, és akár reklámozhatná is, hogy az ő autójuk már a jövő autója, mert a csak évek múlva életbe lépő normáknak is megfelel.

Nem is a spórolás végett. Az EURO5 normának megfelelő régebbi modell gyártása, szervizelése csak minimálisan olcsóbb, mint a jelenlegié. Bár olcsóbb, az tény, de egy ekkora cégnél ez nem jelentene komoly anyagi kockázatot.

Nem. Egyszerűen így működik az egész tetves autóipar, hogy minden piacra pont annyira biztonságos és környezetkímélő autó készül, amennyire az ottani előírásoknak megfelel. Jó példa az az Indiában komoly piaccal rendelkező japán gyártó is, aki a helyi nem létező ütközési normák miatt jóval vékonyabb lemezből gyártja az autóját. Vagy a másik, szintén japán márka, amelyik egy kb. 20 dolláros költségű merevítőt kispórol az indiai piacra készülő autóiból, mert ugye oda az nem kell.

Tekintve, hogy az iparág végtelenül agyament költségoptimalizálással működik, olykor a józan észnek ellentmondó paraméterek mentén, így a mai történet tanulsága, hogy az autóipar káros tendenciáit csakis a törvényi szabályzások tudják valamelyest kordában tartani. Mikor két évvel ezelőtt a kínai kormány közölte, hogy 2020-tól csak az elektromos, vagy a legalább 100 km elektromos hatótávú plugin hibrid járművek hozhatóak be, a gyártók kikönyörögték, hogy ez a korlátozás egyelőre ne lépjen életbe, mert hogy ők ezt képtelenek teljesíteni. Időközben a nyugat-európai kormányok is bekeményítettek, így láss csodát, olyan gyártók is megjelentek az elektromos és plugin hibrid autóikkal a piacon, akik még 1-2 éve is azt mantrázták, hogy az emberek nem akarnak villanyautót venni.

komment

Címkék: hibrid ausztrália autó vw golf villanyautó

Ubi 2

2020.06.19. 16:06 :: nyelv-ész

Na, már túl is vagyok az első infarktuson. Az Ubuntu fejlesztők a Gnome 3 környezetet valami hihetetlen módon lepusztították. Gyakorlatilag egy szögprimitív, kissé a MacOS elrendezésére hajazó, ám förtelmes grafikával operáló szörnyet kreáltak. Minden testreszabhatatlan az alaptelepítés után. Egy tweakert fel kell tenni, valamint néhány témát, hogy legalább alapszinten lehessen mókolni a kinézeten. A felső sáv már nem olyan univerzális, mint az Unity idejében, tehát nem veszi át az alkalmazások menüsorát. Állítani sem nagyon lehet rajta, még a színét sem tudtam megváltoztatni. Jobbklikkre nincs helyi menü, nincsenek opciók.

Az egész rendszer nehézkes, lassú. A Firefox kb. 1 perc után kifagyott, egyetlen tabfül megnyitása után. Minden úgy működik, mint hajdanán a Microsoft rendszerei egy gyengébb vason.

Úgyhogy ennyi volt az Ubuntu Gnome 3 rövid élete a gépemen.

Heccből feltettem az Unity desktopot, csak hogy legyen még valami, amit lehet fikázni. Meglepetésemre sokkal flottabbul működik és jobban testreszabható, mint a Gnome 3 Ubuntu-féle fércmunkája.

Szólj hozzá!

Címkék: linux gnome ubuntu unity

Ubi

2020.06.19. 13:51 :: nyelv-ész

Mármint nem a kovászos, nem is a csemege. Hanem a kesernyés. 

Ubuntu 20.04 - nem épp vidám telepítés

 

 Rég nem használtam az Ubuntut, mert még valamikor a 16-os verzió táján meguntam az állandó hibaüzeneteket, toldozást-foltozást. A Mint annyira problémamentes (bár Ubi alapokra épül), hogy eszembe sem jutott az Ubival tovább kínlódni. Most azonban gondoltam egyet, és megpróbáltam feltenni. Itt van ugyanis egy öregecske laptop, ami hamarosan kap új aksit, több memóriát, és a winchester helyére is SSD kerül, tehát jócskán fel lesz tuningolva. Gondoltam, mielőtt nekiállok széttúrni a gépet, teszek egy próbát, hátha kellemesen meglep a Canonical Ltd. legfrissebb produktuma. Ki is írtam az iso-t egy pendrájvra, aztán hadd szóljon..!

A telepítő elindult, és nekiállt a telepítő média ellenőrzésének. Már nem is emlékeztem, hogy az Ubi telepítőnél ez a default, de hagytam, hadd nézelődjön. Persze a végén közölte, hogy szerinte van egy hibás fájl, de azért csak bátran folytassam a telepítést. Kezdődik... - gondoltam.

Ennek ellenére rendesen betöltődött a live verzió, és az elején mindjárt ajánlgatta is, hogy akár a telepítést rögtön indítsam el. Klikkeltem, elindult. Kérdi, melyik wifire akarok csatlakozni. Nézem, de a rejtett hálózatok megadására nincs lehetőség. Jó, akkor menjünk tovább wifi nélkül. Jöttek a szokásos képernyők, végül a particionálásnál kötöttünk ki. Megcsinálta, utána jött a billentyűzet, az időzóna, a név és jelszó, majd a hibaüzenet, hogy márpedig a telepítő összeomlott.

Remek.

No, vissza a live felületre, csatlakozás a rejtett wifihez, majd a minimál telepítés, winchester törlése opciókkal ismét indult a telepítő. Bekér szépen minden adatot, majd teker veszettül. Közben megy a marketing egérmozi, eleinte angolul, majd érdekes módon egy idő után magyarul. Ja, nem is mondtam, még a telepítő elején, amikor a magyar nyelvet kiválasztottam, szintén dobott egy errort, de utána az angol nyelvű telepítővel tovább tudtam menni. Egy idő után már csak homokórázott, miközben a wifi LED-je veszettül villog a gépen. Persze most már van internet kapcsolat, hoszen a telepítő a live rendszeren fut, amiben be tudtam állítani a rejtett wifi kapcsolatot.

Viszont a telepítőben nem kértem, hogy töltsön le frissítéseket, drivereket, és a többit. Akkor mivel küzd ilyen veszettül? No, mindegy, hagytam, hadd küzdjön, addig ebédelek, és ha utána sincs változás, akkor agyonütöm, mint egy szúnyogot.

Ez be is következett.

Újabb nekifutásként az iso telepítőt újból kiírtam a pendrájvra. Most azonban már óvatos duhaj voltam, amint kész volt a kiírás, néhány sync majd sudo sync után vettem csak ki a pendrájvot.

És láss csodát! A telepítő nem omlott össze, a teljes telepítés, a frissítések letöltése, a magyar lokalizáció - mind lefutott. Újraindítás után pedig immár a winchesterről elindult a telepített rendszer. Az első bejelentkezéskor jött mindenféle szoftver ajánlgatás, meg adatvédelem, helymeghatározás... mint egy okostelefonon. ezeket gyorsan lecsaptam, a frissítéseket engedtem telepíteni, majd beállítottam, hogy csak hetente egyszer nézzen frissítés után, addig maradjon csendben.

A további tapasztalatokról később írok külön bejegyzésben, mert most először is azt az iszonyat lilából narancsba áttűnő hátteret kell eltüntetnem a fekete menüsávval a tetején, ami az alapértelmezett megjelenés része, és amit jobb ízlésű ember nem tűrhet a képernyőn :-)

Szólj hozzá!

Címkék: linux ubuntu

A nagy Lada-nosztalgia

2020.06.18. 19:12 :: nyelv-ész

Annak örömére, hogy a Zsiguli gyártása 50 éve indult, a Totalcar nagy nosztalgia fesztivált indított az oldalain. Már a hír hallatán sokan fájdalmasan feljajdultak, a kevés kommentelhető belsőség-olalon jópáran nemtetszésüknek adtak hangot ... 

A fiatalabb korosztály valószínűleg nem érti ezt a sopánkodást. Nekik a Lada vagy egy jópofa veterán, vagy egy öreg ócskavas. Akik azonban Trabantban, Zsiguliban nőttek fel, egész másként viszonyulnak a keleti blokk eme sorscsapásaihoz. Vannak persze, akik imádták, ma is imádják. Nekik nyilván Kékes tévé áll a nappaliban, porcelán gólyával a tetején. Ők beleszerelmesedtek a kései Kádár-rendszerbe, mert akkor jó volt nekik, és akkor voltak fiatalok.

Mások is voltak akkoriban fiatalok, akik viszont a szoci ipar termékeivel valahogy nem tudtak kibékülni. Főleg, ha esetleg ki tudtak jutni a hanyatló nyugatra, és ott egy kicsit körülnéztek. Nekik a Trabant, a Zsiguli, a Škoda és a többi csodamasina egyet jelentett a nyomorúságos káeurópai léttel, a silány minőségű tragaccsal. Egyet jelentett a Nagy Testvérrel, a kilátástalansággal, a kussolj-vagy-megütöd-a-bokád rendszerrel. 

Nem tudok nosztalgiát érezni iránta.

Szólj hozzá!

Címkék: lada nosztalgia kádár népe zsiguli

Milyen (ne) legyen egy oprendszer 2020-ban?

2020.06.09. 17:39 :: nyelv-ész

A milyenségről lehetne hosszan értekezni, vitatkozni, de hogy milyen NE legyen, az biztosan nem fogja vita tárgyát képezni.

Reszponzivitás
Hát ezt tényleg utáljuk. Mennyivel jobb, ha a modern i5-ös proci, a 8 GB RAM és a csoda videokártya ellenére a képernyővédő eltüntetéséhez is hosszú másodpercekig kell a tapipadot simogatni, egeret rángatni, billentyűzetet püfölni. Nehogy már azt higgye a felhasznál, hogy olyan marha jó gépe van. Egy frászt. Kezdjen gyűjteni egy újabbra.

Prioritás kezelése
Na, ez tényleg undorító. Mennyivel jobb így, hogy amíg épp a jelszót pötyögjük egy weboldalon, előtérbe ugrik a Skype, vagy bármi más, aminek épp fontos közlendője van, és kitakarva mindent átveszi az irányítást. Képzeljétek, vannak olyan oprendszerek, ahol be lehet állítani, hogy a fontoskodó programok csak a tálcán villogjanak, vagy valamilyen értesítési felületen üzengessenek anélkül, hogy a fókusz lekerülne az általad épp használt ablakról. Mérhetetlenül unalmas megoldás...

Naprakészség
Igenis, legyen naprakész az a nyomorult rendszer. Fusson éjjel-nappal az update, még akkor is, ha beállítottuk, hogy melyik napszakban szeretnénk dolgozni a gépen előugró update üzenetek nélkül. A rendszer update-eljen, induljon újra, majd update-eljen ismét, szüntelen. Elvégre nem azért fizetjük a jó drága nagy sávszélességet a szolgáltatónak, hogy ott álljon kihasználatlanul.

Felhasználóbarátságosság
Szeretjük a barátságos dolgokat. Szeretünk barátkozni akár egy géppel is. Jó megismerni lelkének apró rezdüléseit, életfilozófiáját, hogy mit gondol a világról. Elvégre a gép is csak ember... Gondolkodás nélkül kattanunk az általa felajánlott reklámokra - végre, valaki tudja, mi a jó nekünk! Ráadásul elrejti előlünk a gondterhes dolgokat. Nem kell megtalálnod a videokártya iRQ-ját, mert minek az. Nem baj, ha nem tudod átállítani az alapértelmezett nyomtatót, hiszen minek pazarolnád a papírt, ha környezettudatosan szeretnél élni... Nem baj, ha a gép állandóan elfelejti, hogy előző nap hogyan állítottad be a kétmonitoros üzemmódot - hiszen ő is lehet feledékeny, nem csak te felejtettél el tegnap beugrani a boltba, és megvenni az két kiló élesztőt...

Folyt.köv.

Szólj hozzá!

Címkék: windows idióta tervezés gui

Alázd a villanyautót 2020-ban is!

2020.05.26. 09:00 :: nyelv-ész

Aki rendszeres olvasója a hazai autós portáloknak, az érdekes tendenciát figyelhet meg. A petrolhead autós újságírók a 2010-es évek elején még udvarias mosollyal nézték az elektromos autózás első komolyabb szárnypróbálgatásait, aztán visszaültek az üvöltő vényócakba, és rajzoltak még egy fánkot a parkoló aszfaltjára. Aztán ahogy megjelentek a használható hatótávú villanyautók, már jobban lenyűgözte őket a gyorsulás, a csendesség, a vibrációmentes működés. Elégedetten szálltak ki, majd a tesztekben nem győzték hangsúlyozni, hogy milyen jó lesz ez majd, ha nem kell már fél órát várni a villámtöltőnél. Meg hogy ezt a problémát majd a hidrogénautó de milyen jól megoldja :-)

Telt-múlt az idő, közben az olajlobbi szélnek eresztett néhány "tanulmányt", hogy jajj, de bizony mind meghalunk, ha a lítium akku ilyen nagyon-nagyon környezetszennyezően gyártatik, mint ahogy most is. Meg a kobalt, meg a rabszolgamunka. Hiába jelentek meg elemzések arról, hogy a kőolajipar minden egyes technológiai fázisa mekkora ökológiai katasztrófa, kezdve a bányászattól a szállításon, finomításon át a végfelhasználásig, meg hogy a kobalt legnagyobb felhasználói a kőolajfinomítók, a köztudatba mégis az került be, hogy lám, ez mekkora kamu, hogy környezetbarát a villanyautózás. Tádé ugyan köpi a kormot minden gázadásnál, de az jól van így, mert az nyilvánvalóan innentől fogva öko-korom, nem árt senkinek. Sőt.

Tegyük most félre, hogy az ember minden hülye döntése után önigazolást keres, és röviden gondoljuk végig alábbiakat:

Gondolatkísérletünk során tételezzük fel, hogy egy belsőégésű, és egy elektromos motorú akkumulátoros autó, melyek azonos kategóriájúak, pontosan ugyanakkora mértékű környezetterheléssel gyártódnak, és gördülnek ki a gyárkapun. Miután forgalomba állnak, a villanyautó ablakmosót, kétévente fékfolyadékot, pollenszűrőt és típustól függően néhány évente hűtőfolyadékot, esetleg némi hajtómű olajat igényel az üzemelés első 10 évében. No meg elhasznál 2-3 garnitúra gumiabroncsot, 2-3 hagyományos 12 voltos akkut is, hasonlóan a benzinmotoros társához. A hajtóműolaj csere szerencsére nem jellemző, a legtöbb típus e téren karbantartás mentes. És nem, nem kell 3 évente a nagyfeszültségű aksit milliókért cserélni, emiatt felesleges aggódni. Sok gyár 5-8 év garanciát ad a nagyfesz. akkura, nem kell attól tartani, hogy a garancia lejárta utáni héten emiatt megáll a verda.

Jöjjön most a benzines jármű, vagy akár lehet dízel is. A fentieken túl ez évente egy olajcserét minimum jelent, de nagy futásteljesítmény esetén akár kétszerit is. Mellé olajszűrő, légszűrő csere. Típustól és a megtett kilométerektől függően jönnek a lambdaszonda, EGR-szelep, katalizátor problémák. Ékszíj, vezérműszíj csere. Egyes dízel típusok 130-160 ezer körül már a common rail befecskendezési rendszer problémáival örvendeztetik tulajdonosaikat. Sok városban használt dízelautó tulajdonosa tudna erről mesélni... A kettőstömegű lendkereket nem biztos, hogy ennyi idő alatt utoléri a végzet, de ha falábú a tulaj, és sokat ment az autó, lehet, hogy 10 év alatt az is megadja magát.

Ennyit a karbantartásról, és most nézzük az üzemanyag kérdését. Tegyük fel, hogy a belsőégésű motoros autó szigorúan tartja a 98 g/km CO2 kibocsájtási limitet mindenkor és mindenhol. Ha az átlagos évi 15000 km futásteljesítményt vesszük alapul, akkor 10 év alatt ez az autó "szerény" 14,7 tonna széndioxidot ereget ki a levegőbe. Az egyéb káros anyagok, mint a nitrogén oxidok, koromszemcsék, már csak hab a tortán.

Ha megnézzük a villanyautót, azt fogjuk látni, hogy az üzemeltetése ugyan helyi emisszió mentes, de a tényleges környezetterhelése attól függ, hogy a beletöltött villanyáram honnan származik. És itt jön a nagy különbség: ha az napenergiából, szélenergiából, vagy vízerőművek megtermelte energiából származik, akkor mondhatjuk, hogy a jelenlegi lehetőségekhez mérten maximálisan környezetbarátan autózunk.

A történet slusszpoénja: még ha igaz is lenne, hogy az elektromos autó gyártása ugyanolyan környezetterhelést okoz, az üzemeltetésére ez már nem igaz. A villanyautót tudjuk megújuló erőforrásokkal táplálni, a belsőégésű autót viszont nem.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés autó elektromos városi közlekedés villanyautó olajlobbi

Merre tovább ?

2020.05.11. 09:44 :: nyelv-ész

Dyslexiásoknak előre szólok: TLDR, emiatt ne is kommentezz. Többieknek lehet :-)

Amikor mi a 80-as években még a gulyáskommunizmust kanalaztuk a Birodalom legvidámabb barakkjában, háromévente rácsodálkozva a rothadó kapitalizmusra, a világ kezdett megváltozni. A globalizáció teljes sebességre kapcsolt. Az ipari termelés java átkerült távol-keleti országokba, legyen az elektronika, könnyűipar, vagy akár vaskohászat. A kilencvenes években bezártak Európa és Észak-Amerika tradicionális gyárai, egész iparágak szűntek meg, és a nagytőke boldog mosollyal zsebelte be a megnövekedett profitot. Úgy érezték, zseniális húzás volt olcsó munkaerővel termeltetni, majd a jóléti társadalmak piacain drágán értékesíteni.

Két dologgal nem számoltak.

Az egyik, hogy a gazdag nyugati államokban (főleg az USA-ban) a munkanélkülivé vált tömegek csak igen lassan, vagy sehogy sem tudtak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. A csökkenő adóbevételek miatt az állami támogatások, szociális juttatások mértéke is folyamatosan csökkent. Ez folyamatos társadalmi feszültségekhez vezetett. Jellemző, hogy a 90-es évek elején még a német melós kiment tüntetni, hogy micsoda dolog, hogy a korábbi évek 4%-os béremelése helyett csak 1,5%-ot kap. Mára megtört az öntudatos munkavállaló, és bérrabszolgaként örül, ha van munkája. Valamint sokkal megfontoltabban költekezik, mivel csökkent a vásárlóereje (kivéve Németország egyes régióit).

A másik, hogy a kínai gyártók ugyan eleinte még szépen gyártották a nyugati termékeket, de pár év alatt megtanulták a szakmát, és előjöttek a saját termékeikkel. Ezek eleinte ugyanazok a termékek voltak, amelyeket nálunk a nagy nyugati márkajelzésekkel lehetett jó drágán venni, csak épp nem volt rajtuk a multi extraprofitja, így jóval olcsóbban meg lehetett venni. Márkavédelem miatt perelni teljesen felesleges lett volna, és mivel nem olajról volt szó, így az sem jöhetett szóba, hogy az U.S Navy kezdje el lőni Shenzen vagy Shanghai kikötőjét mindaddig, míg a kínaiak fel nem hagynak a technológia lopásával.

A nagy multik jórészt tönkrementek, vagy kínai kézbe kerültek. Gyakorlatilag a kínaiak megvették a márkanevet, és immár a saját termékeiket árulják Philips, Thomson, vagy Grundig márkanéven. Ez odáig fajult, hogy lassan már a fogpiszkáló is Kínából jön, mert Európa szinte teljesen felhagyott az ipari termeléssel. A koronavírus kapcsán jól látható, hogy ha Kínában akadozik a termelés, akkor Európában áruhiány lép fel. Ezzel a nyugati társadalmak teljesen kiszolgáltatottá váltak.

A nagytőkés persze most is jól jár. Elvitte a termelést az USA-ból Indonéziába vagy Kínába? Nincs pénze az amerikai polgárnak megvenni a termékeit? Sebaj, majd megeszi a kínai, a vietnami, az indiai. Mivel neki van munkája és jövedelme, így a világgazdaságban egyre inkább fogyasztói szerepet is betölt, nem csak termelőit. A nagytőkés lehet, hogy elvesztett egy 300 milliós piacot, de nyert egy 3 milliárdosat. 

A koronavírus okozta válsághelyzet kapcsán néhány filantróp reménykedve írta, hogy a nagy közös bajban majd kicsit észhez tér az emberiség, és talán kilépünk abból a mókuskerékből, amelyben a profitot hajszolva tesszük tönkre az egész Földet.

Nyilvánvalóan nem így lesz.

Jól láttuk a 2001-es szeptemberi események és a  2008-as válság során is, hogy a világgazdaság, és hű csatlósa, a politika eszetlen módon reagál: félretéve a környezetvédelmi megfontolásokat pánikszerűen támogatja azokat az iparágakat, amelyeket nemhogy támogatni, de minden eszközzel korlátozni kellene.

A leglátványosabb példa a légiközlekedés: az adóterhek látványos csökkentésének eredményeképp olyan olcsóvá vált a légiközlekedés, hogy aki 15 éve még egész évben spórolt egy tengerparti nyaralásra, az tavaly már évente többször is kontinensnyi távokra utazhatott fillérekért. Meg is lett az eredménye: a járvány még azelőtt világméretűvé vált, hogy igazán felmérhettük volna, mivel is állunk szemben. Vagy a távol-keleti gyártás további felpörgetése: olyan konténerhajók szállítják az árut világszerte, amelyek környezetszennyezése nagyobb, mint a világ összes autójáé.

Már látható, hogy a politikusok most is jobban aggódnak a gazdaság állapota, mint állampolgáraik egészsége miatt. A "nyájimmunitás" és a többi baromság tényleg komolyan megfordul a fejükben, mint reális jövőkép. Csoda, ha ezek után valaki az illuminátusok vagy a földönkívüli gyíkemberek összeesküvését vizionálja? Sajnos a valóság még rosszabb: alanyi jogon ilyen hülyék azok, akik ezeket a döntéseket meghozzák.

Végül a cikk címében feltett kérdésre válaszolva: nem tudom, merre fog haladni a világ, de láthatóan jó messze vagyunk még attól, hogy képesek legyünk a sorsunkat jobbra fordítani.

 

 

Szólj hozzá!

Egy nap a városban

2020.04.29. 11:42 :: nyelv-ész

Épp tegnap mérgelődtem, hogy megint önjelölt zsenik reformálják a fővárosi közlekedést, és lám, mára az indexes cikk nyomán a Totalcar is beállt a megmondók közé.

Úgy látszik, akinek Budapesten van a lakóhelye és a munkahelye is, az el sem tudja képzelni, mi a túróért jön be naponta százezernyi autó a városba. Holott azok az autósok jelentős részben egykori budapesti lakosok voltak, akik a családi ház, kert, zöldövezet reményében, vagy éppen a fővárosi ingatlanárak miatt az agglomerációba költöztek. Sok esetben a gyerek is Budapesten jár iskolába, így többnyire az egész család reggel autóval indul az iskola irányába, majd megy a munkahelyére. Azokról nem is beszélve, akik esetleg céges autót kaptak a munkáltatójuktól, mert azok gyakorlatilag mindenhova autóval mennek. Ingyen van ugyebár az üzemanyag, a karbantartás. 

Mivel ezek az agglomerációs népek a fővárosi honpolgár számára csak valamiféle nomád horda, akiket legszívesebben a városhatáron kívül tartanának, nézzünk egy olyan fiktív példát, ahol a család élete a budapesti városhatáron belül zajlik. Vajon miképp tudják a napi közlekedési kihívásokat teljesíteni? Bringával, busszal, vagy autóval?

Képzeletbeli kétgyermekes családunk a XVII. kerületi Keszeg utcában lakik. A kisebbik gyermek a Szabadság Sugárúti általános iskolába jár, amely gyalog alig több, mint egy kilométer, de tömegközlekedéssel a duplája lenne, közvetlen buszjárat ugyanis nincs a két hely között. Sebaj, az a kis gyaloglás nem árt a gyereknek, negyed óra alatt kényelmesen lesétálható a táv. Igen ám, de a gyerek még csak elsős, és egy 6 éves gyereket az ember még faluhelyen sem szívesen enged reggel egyedül iskolába. Bringázni ugyan már egész jól tud a gyerek, de a forgalomban önállóan bringával sem vehet részt. Marad az autó, mert reggel nincs idő gyalog kísérni a gyereket suliba, majd utána rohanni a busz után, hogy időben beérjünk a munkába.

A nagyobbik gyerek már nem ilyen szerencsés, őt felvették a Mátyásföld és Sashalom határán lévő művészeti gimnáziumba, ami 9 kilométerre van a lakóhelyétől. Bringával nem nagy távolság, de nincs végig bringaút, és a sulinál sincs kiépítve olyan bringatároló, ahol kockázat nélkül otthagyható lenne a bringa. Megoldható a tömegközlekedés, a gyaloglással együtt alig 40 perc alatt beér a gyerek a suliba. Autóval persze mindez csak 15 perc. Ráadásul anya is a közelben dolgozik Sashalom túlfelén egy önkormányzati irodában, ahova busszal, kétszeri átszállással szerencsés esetben kevesebb, mint egy óra alatt oda lehet érni, ha épp minden jármű időben jön. Bringa szóba sem jöhet, anya munkakörében elvárás az "üzleti öltözék", és nincs lehetőség zuhanyozni, átöltözni. Autóval viszont ez a táv alig 20 perc, még úgy is, hogy a nagyobbik gyereket útközben kitesszük a gimnáziumnál.

Apa viszont Kelenföldön, az Etele térnél dolgozik. Autóval 40-50 perc lenne az út, de a reggeli csúcsforgalomban sokszor inkább másfél óra. Emiatt ő az Örs vezér téren keres parkolóhelyet, és metróval megy tovább. Így kicsit több, mint egy óra alatt benn van még akkor is, ha anyát és a két gyereket előbb autóval elviszi. Bringával neki sem vág, mert az ő munkahelyén sem megoldott a biztonságos kerékpár tárolás.

Látjuk, hogy még ki sem tettük a lábunkat az agglomerációba, máris abba futunk bele, hogy egy négytagú családból három fő esetében az autó a kézenfekvő megoldás, még akkor is, ha a család egyébként elkötelezett a környezetvédelem iránt. Egyszerűen akkorák a távolságok, és a tömegközlekedés a külvárosokban annyira a belvárosi irányokra koncentrál, hogy aki nem sugárirányban akar a városcentrum felé mozogni, annak az autó a megoldás.

Látjuk továbbá, hogy ha mégoly nagy akarat is lenne az agglomerációs P+R parkolók létrehozására, bővítésére, ezekre Budapesten éppúgy szükség van, hiszen a külső kerületekben lakók közlekedési problémái semmiben nem különböznek az agglomerációban élőktől.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés autó tömegközlekedés városi közlekedés agglomeráció

süti beállítások módosítása